A gyerekk�nt a New York Knicks meccseire rendszeresen j�r� David Stern 1984. febru�r 1-j�n lett az NBA els� embere, olyan helyzetben, amire a sportnyelvben azt mondj�k: innen sz�p nyerni.

A vil�g leger�sebb kos�rbajnoks�g�nak meg�t�l�se akkoriban finoman sz�lva sem volt pozit�v, f�leg miut�n a Los Angeles Times 1982-es riportj�ban felfedte, hogy a j�t�kosok h�romnegyede drogozik vagy teljes�tm�nyfokoz�kat szed. A szponzorok sz�m�ra nem volt vonz� a liga, Jon Wertheim, a Sports Illustrated szak�r�ja szerint ebben legink�bb az j�tszott szerepet, hogy a 70-es �vekben �s a 80-as �vek elej�n szinte az �sszes meghat�roz� j�t�kos fekete volt. A t�v�csatorn�k sem tapost�k egym�st az NBA-meccsek k�zvet�t�si jogai�rt. A r�j�tsz�s sor�n a legt�bb tal�lkoz�t csak felv�telr�l adt�k le, a nagyd�nt� p�rharcait pedig feleannyian n�zt�k, mint a baseballbajnoks�g fin�l�j�t.

A jogi v�gzetts�g� Stern sz�m�ra nem volt �j terep az NBA, 1963-ban k�ls�s jog�szk�nt ker�lt a lig�hoz, majd 1980-ban �gyvezet� aleln�kk� v�lasztott�k. Amikor � lett az addigi els� ember, Larry O’Brien ut�dja, Stern jog�szb�l nagyon gyorsan �tv�ltozott �zletemberr�, aki folyamatosan azt kereste, milyen �j�t�sokkal tudja eladhat�v� tenni az NBA-t.

Egyszerre robbantak be a k�s�bbi szt�rok

„Olyan embereket keresett maga mell�, akik ugyanolyan �szinte szeretetet �reztek a kos�rlabda ir�nt, mint �. A tehets�g csak akkor sz�m�tott neki, ha mell� �rzelmi elk�telezetts�g is p�rosult” – mondta Sternr�l Rick Welts, aki tizenh�t �vig dolgozott mellette �gyvezet�k�nt. Egy m�sik k�zeli koll�g�ja �gy jellemezte, �ltal�ban �t-t�z l�p�ssel m�sok el�tt j�rt gondolkod�sban, �s a t�nyek alapj�n hozta meg a d�nt�seit - ha n�ha vacill�lt is, azt sohasem mutatta.

1984 sorsford�t� �v volt az NBA t�rt�net�ben, nemcsak Stern miatt, hanem az�rt is, mert a j�t�kosb�rz�n olyan nevek ker�ltek be a lig�ba, mint Hakeem Olajuwon (Houston Rockets), Michael Jordan (Chicago Bulls), Charles Barkley (Philadelphia 76ers) �s John Stockton (Utah Jazz). R�ad�sul ebben az �vben tal�lkozott el�sz�r a nagyd�nt�ben a Larry Bird Boston Celtics-e Magic Johson Los Angeles Lakerssz�vel, �s a k�t csapat �veken �t tart� l�tv�nyos rivaliz�l�sa remek propagand�ja volt a sport�gnak.

A p�ly�n teh�t kezdtek rendbe j�nni a dolgok, de ez m�g nem volt el�g. Stern bevezette a fizet�si sapk�t, hogy minden csapat ugyanakkora �sszeget oszthasson sz�t a j�t�kosai k�z�tt – az els� �vben ez 3,6 milli� doll�r volt, ma 58,7 milli� -, ami elvileg azt a c�lt szolg�lta, hogy fenntartsa az egyens�lyt a klubok k�z�tt. Szint�n az � nev�hez k�thet� a drog- �s doppingtesztek bevezet�se. A j�t�kosokat egy id�ny alatt �sszesen hatszor ellen�rzik – ebb�l k�tszer az el�szezonban -, �s val�sz�n�leg ennek a szigornak is k�sz�nhet�, hogy az NBA-ben kevesebb a lebuk�s, mint az NFL-ben vagy a baseballbajnoks�gban (MLB).

Feldobt�k a g�l�t, megjelentek a szponzorok

„Nem �lveztem, hogy az �n v�llamat nyomta a felel�ss�g, hogy p�lyafut�soknak vethetek v�get” – nyilatkozta Stern, aki 1986-ban �r�kre eltiltotta Michael Ray Richardsont, aki h�romszor is megs�rtette a liga drogellenes szab�lyzat�t. „Tudom, hogy nem igaz�n szerette volna ezt megl�pni, de nem volt m�s v�laszt�sa. K�s�bb t�bbsz�r is elmondta nekem, hogy vezet�k�nt ez volt a legkem�nyebb d�nt�s, amit meghozott” – mondta Richardson, aki saj�t mag�t okolta az eltilt�s�rt, s�t k�s�bb megk�sz�nte Sternnek, hogy gyakorlatilag megmentette az �letet a drasztikus d�nt�ssel.

Stern �s st�bja �letet lehelt a minden �vben a szezon egyik f�nypontj�nak sz�m�t� All Star-meccsbe is. A m�r eml�tett Welts �tlet�re rendezt�k meg 1984-ben a legend�k meccs�t, amelyen m�r visszavonult szt�rok j�tszottak, ezt 1993-ban sz�ntett�k be az elszaporod� t�rd- �s Achilles-�n-s�r�l�sek miatt. De �k hozt�k vissza a zs�kol�versenyt, majd k�s�bb beker�lt a programba a h�rompontosdob�-verseny is, manaps�g pedig m�r egy komplett h�tv�ge programj�t kit�lti az All Star-g�la.

1984-ben �jabb fronton t�rt�nt �tt�r�s, a sportitalokat forgalmaz� Gatorade az NBA szponzora lett, k�t �vvel k�s�bb pedig a Coca-Cola is csatlakozott, mik�zben Jordan l�gi mutatv�nyai �s a Celtics-Lakers p�rharcok fokozatosan n�velt�k a telev�zi�s n�zetts�get. �vekig �gy t�nt, semmi sem rengetheti meg az NBA siker�t, 1991 november�ben azonban robbant a bomba, Magic Johnson bejelentette, hogy HIV-fert�z�tt, ez�rt visszavonul. A liga egyik legnagyobb szt�rj�t a k�z�ns�g beszavazta az 1992-es All Star-g�l�ra, de t�bb j�t�kos is azt mondta, hogy Magicnek nem kellene j�tszania.

H�l�sak lehetnek neki a HIV-fert�z�ttek

Stern azonban ki�llt mellette: Johnson nemcsak, hogy p�ly�ra l�pett, de az All Star-meccs legjobbja volt 25 pontj�val �s 9 g�lpassz�val. Ut�lag Stern gesztus�t sok�n �gy �rt�kelt�k, hogy hozz�j�rult ahhoz, hogy az emberek a kor�bban jellemz� kirekeszt�s helyett meg�rt�en viszonyuljanak a HIV-fert�z�ttekhez.

Magic m�s szempontb�l is �tt�r�nek sz�m�tott, � volt az els� olyan fekete j�t�kos, aki szimb�lum lett, �s akinek egy arck�p�t egy feh�r csal�d gyereke is kiping�lhatta a h�z fal�ra,an�lk�l, hogy az apja sz�vrohamot kapna.

Sternnek abban is megvolt a szerepe, hogy Johnson Jordannel, Pippennel, Birddel, Barkleyval �s a t�bbi NBA-szt�rral ott lehetett az 1992-es, barcelonai olimpi�n, amelyen az amerikai Dream Team mindenkit elk�pr�ztatott. Addig csak amat�r�k szerepelhettek az olimpi�n, az eur�pai sz�vets�g egyik vezet�je azonban meggy�zte Sternt, hogy a legfontosabb esem�nyen a legjobbaknak kell szerepelni�k, � pedig a klubtulajdonosok tiltakoz�sa ellen�re v�ghezvitte a tervet. Johnson �s Bird visszavonul�sa ut�n Jordan szinte egyed�l vitte a v�ll�n az NBA-t, �s az � sz�rnyal�sa a lig�nak is j�vedelmez� volt, mivel a Nike az NBA egyik szponzora lett.

Sternnek egyr�szt szerencs�je volt, hogy egy olyan id�szakban volt az NBA komissz�rja, amikor Jordan�k mellett Kobe Bryant, Allen Iverson vagy LeBron James pattogtatott, ugyanakkor remek�l meg�rezte, hogy lehet a szt�rokat eladni a n�z�knek, �s hogyan kell az attit�d�t megv�ltoztatva a hetvenes �vekben len�zett fekete j�t�kosokb�l ikonokat csin�lni.

A botr�nyokat is meg�szta

A NBA els� embere azt is felismerte a 90-es �vek elej�n, hogy a sok csapat �ltal k�vetett, n�ha m�r a vereked�s hat�r�t s�rol� st�lus hossz� t�von nem kifizet�d�, �gy olyan szab�lyv�ltoztat�sokat ir�nyzott el�, amelyek a t�mad�j�t�knak kedveztek. A Stern-�ra hozad�ka, hogy h�t �j csapattal 30 csapatosra b�v�lt a liga mez�nye, ami nem mindenki szerint pozit�v v�ltoz�s, vannak, akik �ppen a sz�k�t�sre voksoln�nak a min�s�g meg�rz�se miatt.

Sternt az elvitathatatlan �rdemei mellett sokszor t�madt�k. Voltak, akik szerint az 1985-�s draft el�tti sorsol�son nem volt v�letlen, hogy a New York Knicks kapta meg az els� v�laszt�s lehet�s�g�t, mert tudni lehetett, hogy a befut� Patrick Ewingot viszi el, �s a legkomolyabb potenci�lis piaccal b�r� New York-i csapatnak j�l kellett kij�nnie a draftb�l. Egy m�sik �sszeesk�v�s-elm�let szerint a 2002-es Nyugati f�csoport-d�nt� hatodik meccs�n a b�r�k tudatosan a Lakersnek kedveztek a Sacramento ellen – a Los Angeles-i csapat �sszesen tizen�ttel t�bb b�ntet�t dobhatott, mint a Kings -, mert nem akart�k, hogy az eladhat�bb csapat elbukjon (k�s�bb a p�rharcot �s a nagyd�nt�t is megnyert�k Bryant�k).

�s elterjedt az is, hogy Michael Jordan els� visszavonul�s�t gyakorlatilag Stern kezdem�nyezte, a Chicago szt�rja ugyanis �ll�t�lag szeretett a saj�t meccseire fogadni, amit tilt a liga szab�lyzata, ezt pedig m�g neki sem n�zte el a nagyf�n�k.

A legnagyobb neh�zs�get a k�t lockout jelentette: az 1998-99-es id�nyben 50, a 2011-12-esben 66 meccset j�tszottak a csapatok az alapszakaszban a megszokott 82 helyett. A vita h�tter�ben az �llt, hogy a liga m�k�d�s�t szab�lyoz� kollekt�v szerz�d�s lej�rt, a tulajdonosok pedig nem tudtak megegyezni a fizet�si plafonr�l �s a bev�telek eloszt�s�r�l a j�t�kosokkal. Stern azzal sem aratott osztatlan sikert, amikor 2005-ben bevezette a dress code-ot, hogy visszaszor�tsa az Iverson�k �ltal k�pviselt gengszterst�lust.

Olyan volt, mint egy iskolaigazgat�, aki azt sug�rozta, gyere a lig�ba, �s akkor milliomos leszel, cser�be viszont tartsd be a szab�lyokat, ne vegy�l fel akkora aranyl�ncot, amely a bok�dig �r, ne fogdosd magad a zs�kol�s ut�n, �s ne ugorj be a kispadr�l, ha balh� van a p�ly�n. Stern akkor sem volt n�pszer�, amikor 2006-ban kital�lta, hogy az addig megszokott b�rlabda helyett mikrosz�las m�anyagb�l k�sz�lt labd�val j�tszanak a csapatok, igaz, k�s�bb a sok panasz hat�s�ra visszat�rt a r�gihez.

Miatta tart ott az NBA, ahol

„Mindig nagyon v�dte a j�t�kosokat, n�gyszemk�zt �s a k�zv�lem�ny el�tt is. Sosem �reztem, hogy ezt csak megj�tszan�, szerintem �szt�n�sen �gy �llt hozz�juk” – mondta Sternr�l Ron Klempner, a j�t�kosokat k�pvisel� szakszervezet egyik vezet�je. Stern 30 �v ut�n �gy adja �t a lig�t eddigi helyettes�nek, Adam Silvernek, hogy 1 milli�rd doll�ros bev�telt kassz�roz a t�v�k�zvet�t�sekb�l – 1984-ben ez 30 milli� doll�r volt -, mik�zben �vi 5,5 milli�rd doll�ros profitot termel. A j�t�kosok �tlagfizet�se 5 milli� doll�rra n�tt, mik�zben siker�lt az NBA-t nemzetk�ziv� tenni. 1992-ben 21, m�g az el�z� id�nyben 85 k�lf�ldi j�tszott a bajnoks�gban, �s a 2013-as nagyd�nt�t �sszesen 215 orsz�gban, 47 nyelven k�zvet�tett�k. 

„David Stern az els� sz�m� oka annak, hogy a liga ott tart, ahol. Ezzel nem akarom elvenni egyetlen korszakos klasszis vagy �ldozatos klubtulajdonos jelent�s�get sem, csak tisztelgek egy ember vezet�i k�pess�gei el�tt” – mondta Sternr�l Pat Riley, aki jelenleg a Miami eln�ke, egy�bk�nt  j�t�kosk�nt egyszer, edz�k�nt �tsz�r volt NBA-bajnok. A kor�bbi j�t�kos �s tv-komment�tor Bill Walton m�g tov�bb ment, szerinte Stern egy�rtelm�en a kos�rlabd�z�s t�rt�net�nek legfontosabb szem�lyis�ge.

„Valaki megk�rdezte t�lem, mikor fordult velem el� utolj�ra, hogy semmit nem kellett csin�lnom. Egy ideig kutattam az eml�keim k�z�tt, azt�n azt feleltem, legut�bb akkor t�rt�nt ilyen, amikor iskol�sk�nt elutaztam egy ny�ri t�borba” – viccel�d�tt Stern, amikor bejelentette, hogy harminc �v ut�n elk�sz�n. A b�cs� csak az NBA-nek sz�l, a szerelem megmarad, egy alap�tv�nyon kereszt�l ugyanis indiai gyerekeket igyekszik majd megnyerni a sport�gnak.

Mit sz�lsz hozz�?

A legenda szerint az egykori gh�nai v�logatott labdar�g�t, az Anderlecht, a PSV �s az Aston Villa j�t�kos�t, Nii Lampteyt akkor fedezt�k fel, amikor hossz� percekig egy naranccsal dek�zott az utc�n. Az �tsz�r�s olimpiai bajnok Johnny Weism�ller �sz�tehets�ge pedig �gy der�lt ki, hogy a b�tyj�val egy chicag�i haj�szerencs�tlens�gn�l 20 embert kimentettek a Michigan-t�b�l.

A brazil sportvezet�k sem ijednek meg a rejtett tehets�gek felkutat�s�t�l: a 200 milli�s orsz�g elhagyatott vid�kein, az �slakos indi�nok k�z�tt keresnek olyan tehets�geket, akiknek a k�pess�geit az olimpi�n is hasznos�tani lehet.

B�lcsess�g �s cs�cstechnol�gia

2011-ben 36 n�pcsoport ezer versenyz�je, tavaly 49 t�rzs ezer�tsz�z k�pvisel�je m�rte �ssze erej�t Braz�li�ban a hagyom�nyos t�rzsi fesztiv�lon. A versenysz�mok t�bbs�g�t - ak�rcsak egy olimpi�n - a hagyom�nyos helyi sport�gak adt�k, �gy a r�sztvev�k megm�rk�zhettek t�bbek k�z�tt kenuz�sban �s �j�szatban.

A brazil sportvezet�knek esz�kbe jutott, hogy �rdemes lenne kicsit k�r�ln�zni ezeken a viadalokon, hiszen p�ld�ul �j�szatban eddig es�ly�k sem volt az olimpiai �remszerz�sre. 2010-ben, Londonban, p�ld�ul, Daniel Rezende Xavier k�pviselte az orsz�got, de m�r az els� fordul�ban kiesett a lengyel Rafal Dobrowolskival szemben. Ri�ban, h�zigazdak�nt viszont minden sz�mban indulhat hazai versenyz�, �s ha siker�lne tal�lni egy igazi �stehets�get �j�szatban, Braz�lia berobbanhatna a sport�g �lmez�ny�be.

Az es�erd�kben �l� potenci�lis sportol�k felkutat�sa a Fenntarthat� Amaz�nia Alap�tv�ny (Fundacao Amazonia Sustent�vel) �tlete. Virgilio Viana igazgat� mellett Roberval Santos �j�szkapit�ny j�rta v�gig a r�gi�kat, hogy kiv�lasszon n�h�ny 14-19 �v k�z�tti fiatalt, akik eg�sz �let�kben �jjal �s ny�llal vad�sztak, �s akik k�z�l legal�bb h�rman olimpiai r�sztvev�k lehetnek k�t �s f�l �v m�lva.

"Ezek a gyerekek nem j�t�kaut�t vagy bab�t kapnak aj�nd�kba a sz�leikt�l, hanem �jat �s nyilat. K�pesek lel�ni egy sz�z m�ter magasan rep�l� madarat, mert ki tudj�k sz�m�tani a r�pp�ly�t. A legnagyobb kih�v�s az volt, hogyan keverj�k �ssze a hagyom�nyos b�lcsess�get a cs�cstechnol�gi�val" - id�zte Vian�t a n�met Welt.

A tehets�get nem szabad elpazarolni

A kiv�teles k�pess�gekkel rendelkez� ifjak egyike a Kambeba t�rzsbeli Jardel Cruz Gomes, aki 17 �ves l�t�re m�g sohasem hagyta el az �serd�t.

"Azt mondt�k, ilyen tehets�get nem szabad elpazarolni. Nagy �lmom, hogy Amaz�ni�t k�pviselhessem a 2016-os olimpi�n, mert a bennsz�l�tt n�pek �ltal�ban feled�sbe mer�ltek. Minden testv�rem �gyesen b�nik az �jjal. Ap�mt�l tanultunk meg l�ni, � pedig a nagyapj�t�l. De a sport�j�szat nagyon k�l�nb�zik att�l, amit megszoktunk, m�s testtart�st �s koordin�ci�t ig�nyel" - mondta Jardel (ez csak felvett n�v, a fi�t a Kambeba t�rzs Wuanaiu n�ven ismeri, ami mad�rfog�t jelent).

Jardel csal�dja nagy c�l�p�kre �p�tett h�zban �l egy foly� partj�n, mert az es�s �vszak alatt a v�z gyakran m�tereket emelkedik. Az �j mellett �gyesen haszn�lja a kenut is, n�ha t�bb�r�nyi t�vols�gra is el kell eveznie a zs�km�nyszerz�s rem�ny�ben.

Mit sz�lsz hozz�?

Forr�s: telesport.hu | Csatolt f�jlok: k�p

---

J�llehet el�z� nap m�g gyomorront�ssal bajl�dott, p�nteken h�rom sz�mban is els� lett Hossz� Katinka a franci�k hagyom�nyos nizzai nemzetk�zi �sz�verseny�n.

---

A Vasas 24 �ves vil�g- �s Eur�pa-bajnokn�je a nyit�napon - a viadal honlapj�nak tan�s�ga szerint - el�sz�r 50 m�ter gyorson d�nt�z�tt �s nyert 25.19 m�sodperces remek id�vel, megjav�tva az orsz�gos cs�csot. E sz�m magyar rekordj�t Verraszt� Evelyn tartotta 25.28-cal 2009. j�nius 28. �ta.

A folytat�sban Hossz� 200 m�ter h�ton diadalmaskodott 2:11.52 perccel, majd j� h�sz perccel k�s�bb a 100 m�ter pillang� fin�l�j�ban utas�tott maga m�g� mindenkit, 59.18 m�sodperc alatt tudva le a t�vot.

P�nteken a f�rfiakn�l is volt magyar �rmes: a B�csv�z-KVSC tavaly ifi Eb-harmadik versenyz�je, a 19 esztend�s F�ldh�zi D�vid 2:02.75 perces id�vel v�gzett a m�sodik helyen 200 m�teres h�t�sz�sban.

Mit sz�lsz hozz�?

Forr�s: TippmixTippekMindenNapra | Csatolt f�jlok: vide�

---

Fel�llt a kezd�shez, de j�tszani m�r �g�ret�hez h�ven nem akart a Racing Santander a spanyol Kir�ly-kupa negyedd�nt�j�nek visszav�g�j�n. Az els� tal�lkoz�t a Real Sociedad 3–1-re nyerte meg.

---

A fizet�st h�napok �ta nem kap�, az eln�ks�g ellen is t�ntet� j�t�kosok a m�rk�z�s kezdet�n �sszekapaszkodtak a kezd�k�rben, �s nyilv�nval�v� tett�k: nem hajland�k j�tszani. A Real Sociedad j�t�kosai n�mi passzolgat�s ut�n kir�gt�k bedob�sra a labd�t, a j�t�kvezet� odament a Racing futballist�ihoz, �s �rdekl�d�tt, elv�gzik-e a taccsot – a v�lasz nemleges volt, �gy a m�rk�z�st le kellett f�jni.

A patin�s, jelenleg hosszas k�lv�ria ut�n a harmadoszt�lyban szerepl� Racing Santander – 2012 nyar�n b�cs�ztak az �lvonalt�l, ahol egy szezont lesz�m�tva 1993-t�l folyamatosan szerepeltek, tavaly azt�n m�r a m�sodoszt�lyb�l is kiestek – j�t�kosai h�tf�n sajt�k�zlem�nyben jelezt�k: ha �ngel Lavin eln�k nem mond le, akkor sztr�jkolnak a Real Sociedad elleni kupam�rk�z�sen. 

„Az �g�retek ellen�re nem javult a helyzet, a klub tov�bbra is t�bb havi fizet�ssel tartozik a j�t�kosoknak. A kialakult helyzet t�bb kerettag sz�m�ra komoly anyagi probl�m�kat okozott, �gy a csapat az eln�k azonnali lemond�s�t k�veteli. Amennyiben az eln�k nem mond le, nem fogunk p�ly�ra l�pni a Sociedad elleni Kir�ly-kupa-tal�lkoz�n” – �ll a Racing-j�t�kosok k�zlem�ny�ben.

Szavukat betartott�k – a k�vetkez� l�p�s az eln�k�.

Mit sz�lsz hozz�?